C, mint tömb elemeinek meghatározása…

Ha esetleg láttál már programozási nyelvet közelebbről, és eljutottál a tömbökig, akkor örömmel konstatálhattad, hogy bizony könnyen és egyszerűen meg tudtad határozni, hogy egy adott tömbnek hány, és milyen elemi vannak. Ha minden igaz, akkor volt egy beépített függvény melyet játszi könnyedséggel használhattál. Most már sejtheted, hogy nem így a C-ben (sőt – valószínű, hogy pont emiatt a felismerés miatt olvasod ezt a cikket – vagy mert véletlenül megtaláltad és nincs jobb dolgod). A C egy olyan nyelv, mely nem hagyja, hogy az ember gyermeke ellustuljon, és megadja az ízletes gesztenye fáradságos kikaparásának örömteli lehetőségét. De siránkozásra semmi ok…mutatom miként könnyíthetjük meg az életünk:

A C tartalmaz egy egyváltozós operátort melynek neve sizeof. Itt olvashatsz róla bővebben. Ez a számunkra kedves kis dolog annyit csinál, hogy megmondja nekünk egy változóról – adattípusról – mennyi helyet foglal el a memóriában. Még mielőtt azt hinnéd kedves Olvasó, hogy ennyi, meg vagyunk mentve, el kell keserítselek mert tovább is van, és mondom még.

A tömb eleminek számát úgy kaphatjuk meg, hogy a tömb “össztömegét” elosztjuk egy darab elemének a “tömegével” (itt tömeg alatt a memóriában elfoglalt helyét értem). Tehát valahogy így néz ki dolog:

int arr = {1,2,3};
int len;

len = sizeof(arr) / sizeof(arr[0]);

Remélem tudtam segíteni – persze csak ha ezt az infót kerested, ha nem, úgy nagyon sajnálom, hogy az idődet raboltam.

További szép napot!

Csakhogy tisztán lássunk – mit és hova, avagy az article és a figure tag

Sokszor (esetleg mindig) rendszerbe kell szervezni az aktuálisan fejlesztett weblapunk tartalmát, és erre nagyszerű eszközök a címben is szereplő tag-ek – azaz a article és a figure.

Article

A neve már sejteti velünk mire is tudjuk használni – cikk-szerű tartalmakat tárolhatunk benne, melyre legékesebb (és leggyakrabban használt) példa a p (paragraph) tag.

Figure

A név itt is beszédes, ámbár nem egyértelmű (legalábbis nekem nem volt, de ez az én szegénységi bizonyítványom). Eme elem záró és nyitó részei közé ábra típusú elemeket helyezhetünk, mint például a img (image).

De vajon ez mért is jó? Egyrészt mert a kódot rendezettebbé, szebbé teszi (szerintem), másrészt a logikailag egybetartozó tartalmat egységbe zárja, és ugye az nem egy elhanyagolható dolog egy terjedelmesebb kódnál. Ezenfelül még egy – és talán relevánsabb – előnye is akad eme két elemnek…

Ha mondjuk több cikk, illetve ábra típusú tartalmat helyezünk el a weblapon, és tegyük fel mi azt szeretnénk, hogy ezek egyformán nézzenek ki (tehát minden cikk típus hasonlítson egymásra – vagy minden ábra típus tegye ugyan ezt), akkor ezt CSS-ben elég egyszer lekódolni, és ez sok időt és energiát spórolt meg nekünk.

Fontosnak érzem megemlíteni, hogy persze lehet p tagat figurba tenni, és img-t article-be, nem fog tőle felrobbanni az Ámítógép. Bár….ki tudja?